Mit is jelent valójában a ‘természetes’ és az ‘ökológiai’ kozmetikum?
A kozmetikai termékek áradatában, amelyek jelölései „természetes”, „ökológiai” és „clean beauty” gyakran felmerül a kérdés, hogy ezek a kifejezések valójában mit is jelentenek. A fogyasztók egyre tudatosabbak, és átláthatóságot szeretnének az általuk választott kozmetikai termékek tulajdonságairól szóló tájékoztatásban, a piacon viszont zűrzavar uralkodik az egységes meghatározások hiánya miatt.
A természetes, ökológiai és clean beauty kozmetikum közti fő különbségek
Nagy vonalakban a meghatározások a következők:
Természetes kozmetikum
Olyan összetevőket tartalmaz természetes eredetű, vagyis olyan alapanyagokat, amelyek jelen vannak növényekben és más természetes környezetben. Az alapanyagok minimálisan feldolgozottak, tehát azonosak a környezetből származókkal. Ez azonban nem feltétlenül jelenti, hogy ökológiai termesztésűek, vagy hogy egyáltalán nem tartalmaznak szintetikus adalékot. Ugyanígy nem jelenti azt, hogy valóban természetes anyagból származnak, vagyis hogy növényből vonták ki őket. Készülhetnek laboratóriumi környezetben, csak kémiailag teljesen azonosak azokkal, amelyeket a természetben találnánk.
Maga a ‘természetes kozmetikum’ fogalma meglehetősen szabadon használható – nincs egyetemes meghatározás arról, hány százalék természetes alapanyagot kell tartalmaznia egy terméknek ahhoz, hogy természetes kozmetikumnak nevezhessük. A legtöbb termék nagy része (több mint 60 %-a) víz, amely – várható vagy meglepő módon – szintén természetes alapanyagnak minősül. És a maradék?
Ökológiai (organikus) kozmetikum
Olyan összetevőket használ, amelyek peszticidek és genetikailag módosított szervezetek (GMO) termékei nélkül termesztettek és olyan szervezetek tanúsítják őket, mint COSMOS, Ecocert vagy USDA Organic.
Jobban meghatározott fogalom – az ökológiai kozmetikum tehát arra figyel, hogyan termesztették az alapanyagokat. Az ökológiai kozmetikumnál tehát valóban olyan alapanyagokról van szó, amelyek a természetből származnak, és nem laboratóriumban készültek. Hogy milyen feltételek között termesztik és vonják ki őket, azt az egyes tanúsítványok határozzák meg. Érdemes tehát megismerni az egyes tanúsítványok feltételeit, mert ezekből érthető meg, milyen alapanyagokat tartalmaz egy-egy ökológiai termék.
Clean beauty
Arra összpontosít, az összetevők biztonságára és kizárja a potenciálisan káros alapanyagokat, függetlenül attól, hogy természetes vagy szintetikus eredetűek-e.
Az interneten számos adatbázist találunk, amelyekbe beírhatunk egy-egy alapanyagot (az alapanyagok INCI nevét, amelyeket minden kozmetikai termék csomagolásán megtalálunk), majd adatokat kapunk arról, hogy az alapanyag a ‘clean beauty’ meghatározás alá tartozik-e vagy sem.
A kozmetikai trendeket érdemes kritikusan szemlélni. Az iparág gyorsan változik: új összetevők, technológiák és marketingkoncepciók rendszeresen kerülnek a figyelem középpontjába, miközben bevált összetevők időnként kimennek a divatból. Ez nem jelenti azt, hogy egy régebbi összetevő hirtelen hatástalanná válik, és azt sem, hogy minden új alternatíva automatikusan jobb. Az a fontos, hogy az adott állítást megfelelő bizonyítékok támasszák alá, és hogy az összetevő az adott formulációban, koncentrációban és rendeltetésszerű használat mellett valóban indokolt legyen.
Hasonló a helyzet a ‘clean beauty’ fogalmával. A kozmetikai termékek nemcsak ismert hatóanyagokat, például retinolt vagy bakuchiolt tartalmaznak, hanem a stabilitáshoz, tartósításhoz, állaghoz és pH-szabályozáshoz szükséges technikai összetevőket is, például emulgeálószereket, tartósítószereket és pH-szabályozókat. Ha egy összetevőt ‘veszélyesnek’ vagy ‘un-cleannek’ neveznek, az állítást a rendelkezésre álló bizonyítékok és a konkrét felhasználási feltételek alapján kell megítélni, nem pusztán egy marketingcímke alapján. Egy technikailag szükséges és jogszerűen használható összetevő nem lesz automatikusan rosszabb csak azért, mert nem illeszkedik egy adott trendhez.
Hogyan védekezzünk a ‘káros kozmetikumtól’ való felesleges félelem ellen?
Az EU piacán forgalomba hozott minden kozmetikai termékre szigorú biztonsági követelmények vonatkoznak. Az 1223/2009/EK rendelet termékspecifikus biztonsági értékelést ír elő, meghatározza a tiltott és korlátozott anyagokra vonatkozó szabályokat, valamint pozitív listákat tartalmaz bizonyos kategóriákra, például a színezékekre, tartósítószerekre és UV-szűrőkre. A szükséges adatok és vizsgálatok köre a terméktől, a formulációtól, a rendeltetésszerű használattól és a kockázati profiltól függ. Egyetlen kozmetikum sem garantálható minden ember számára teljesen kockázatmentesnek, de az EU piacán forgalomba hozott termékeknek meg kell felelniük az alkalmazandó biztonsági követelményeknek.
Ezen a területen a kockázatot nem önmagában egy adott származási ország jelenti, hanem az, ha egy termék olyan forrásból kerül az EU-ba, ahol nem biztosított az uniós követelményeknek való megfelelés, a megfelelő dokumentáció vagy a nyomon követhetőség — de ez már egy másik alkalom témája.
Akár drágább, természetes, organikus vagy clean állításokkal forgalmazott terméket választ, akár egy egyszerűbb és olcsóbb terméket, az ár és a marketingmegnevezések önmagukban nem határozzák meg a biztonságot vagy a minőséget. A biztonság és a minőség szempontjából a formuláció, a jogszabályi megfelelés, a megfelelő biztonsági értékelés, valamint a termék rendeltetésszerű használatra és az Ön bőrére való alkalmassága számít.
Azt sem jelenti, hogy a választott kozmetikuma rosszabb minőségű – nemritkán épp ellenkezőleg. A kozmetikum hatása már régóta nem függ össze az árával, még kevésbé a trendekkel. Ami igazán számít: hogyan reagál a bőre a kozmetikai termék felvitelére, és hogyan érzi magát a használatakor.
Hogy rossz terméket választott-e, azt csak a bőre mondhatja meg.
Biotechnológiai úton előállított összetevők a kozmetikumokban: természetes-e még a ‘laboratóriumban gyártott kozmetikum’?
Mik egyáltalán a ‘biotechnológiai összetevők’ és miért fontos érteni ezt a kifejezést?
A biotechnológia lehetővé teszi olyan összetevők előállítását, amelyek azonosak a természetesekkel, de nem közvetlenül természetes anyagból nyerik őket (mondjuk nem közvetlenül a növényből sajtolják, hanem laboratóriumban állítják elő). Teljesen azonosak a természetben találhatókkal, csak másképp állítják elő őket. Ez gyakran felveti a kérdést, hogy az ilyen összetevők még „természetesek”-e.
Biotechnológiai összetevők példái a kozmetikumokban
Hialuronsav: Bakteriális fermentációval szintetizálva, állati szövetekből való kivonás helyett. Az előállítás módja jóval olcsóbb és sokkal humánusabb.
Bakuchiol: A retinol természetes alternatívája, amely szintézissel is előállítható, aminek eredménye kisebb környezeti terhelés és jobb alapanyag-stabilitás.
A biotechnológiai összetevők többsége valóban fenntarthatóbb, mint a hagyományos kinyerési módszerek (pl. megakadályozza a növényi források túlzott kiaknázását), ami azt jelenti, hogy az ilyen kozmetikum kevésbé terheli a környezetet és etikailag elfogadhatóbb. Nemritkán az is vele jár, hogy egy egyébként nem vegán termék így vegánná válik.
Vegyszermentes-e a ‘természetes kozmetikum’? Mit is jelent valójában a vegyi anyag kifejezés?
Az igazság a „vegyi anyagokról” a természetes kozmetikumokban
Gyakran találkozunk azzal az állítással, hogy egy bizonyos kozmetikum „vegyszermentes”, ami megtévesztő, hiszen minden anyag vegyi anyag – a víz és a vitaminok is. A „vegyi anyag” szakkifejezés, amely minden anyag kémiai összetételét írja le, és nem a rendeltetését vagy az emberre való károsságát. Az igazi kérdés, amelyet az emberek feltesznek, amikor a ‘vegyszermentes kozmetikum’ felől érdeklődnek, inkább az, hogy tudunk-e teljesen szintetikus adalék nélküli kozmetikai termékeket formulálni.
A 100 % természetes kozmetikum fő kihívásai
A 100%-ban természetes kozmetikum, ahogyan a témában kevésbé járatos vásárló elképzeli, gyakorlatilag nem létezik. És ez így helyes, hiszen több negatív hatása lenne, mint pozitív.
A termék stabilitása
A természetből származó összetevők, amelyeket nem tisztítottak meg az allergénektől és szennyeződésektől, és termesztésük során sem ellenőrizték őket, nagy allergia- és irritációkockázatot jelentenek. Megfelelően tartósítva sincsenek, így a termékben elszaporodhatnak a káros baktériumok.
Mikrobiológiai biztonság
Megfelelő tartósítószerek nélkül a termék baktériumok és penészek táptalajává válna, amelyek felborítanák a bőr természetes mikroflóráját és savköpenyét.
Hatékonyság
A szintetikus összetevők egyes esetekben jobb eredményt adnak, mint a természetes alternatívák, éppen a tisztaságuk és a szennyeződések hiánya miatt.
Praktikus megoldás olyan összetevők használata, amelyek a természetes kozmetikumokban megengedettek, de laboratóriumi ellenőrzés alatt állnak, valamint minimálisan feldolgozott, de stabil összetevők választása, amelyek azonosak a természetben előfordulókkal. A természetes kozmetikum ezt figyelembe is veszi, és ez így jó. A természetes kozmetikumok alapanyagai továbbra is vegyi anyagok, és továbbra is laboratóriumi ellenőrzés alatt állnak vagy ott készülnek.
Mit jelent a ‘greenwashing’ kifejezés?
A greenwashing marketingtaktika, amelyben a cégek kihasználják a természetes és fenntartható kozmetikumok népszerűségét anélkül, hogy termékeik valóban megfelelnének ezeknek a szabványoknak.
Vagy megfelelnek a szabványoknak, de kihasználják a vásárló tájékozatlan elképzelését arról, hogy a zöld kozmetikum valójában mit is jelentene.
A greenwashing jelei a kozmetikumokban gyakran homályos jelölések, amelyek valójában semmit sem jelentenek – „természetes”, „zöld” és „öko”, megfelelő tanúsítványok nélkül. A természetes összetevők aránya minimális – csak kis arányban tartalmaz olyan alapanyagokat, amelyek megfelelnek ezeknek az állításoknak (vagy a fő ‘természetes alapanyag’ a víz), de teljesen természetesként reklámozzák.
Gyakran egyetlen „sztárösszetevő” túlhangsúlyozásáról is szó van – a termék mondjuk tartalmaz egy népszerű összetevőből egy kis mennyiséget, (pl. argánolaj), de a formuláció egyébként többnyire szintetikus.
A természetes kozmetikum rendkívül népszerű, de a meghatározások és a szabványok nem mindig egyértelműek. A biotechnológia fenntartható jövőt tesz lehetővé, ahol a természetes és a laboratóriumban előállított összetevők szinergiában működnek. Ugyanakkor a fogyasztóknak és a cégeknek figyelniük kell a greenwashingra, és átláthatóságot, valamint minőséget kell követelniük a kozmetikai termékek kiválasztásánál.
Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy a „nem természetes” kozmetikum nem automatikusan kevésbé biztonságos vagy gyengébb minőségű, ahogyan a „természetes” kozmetikum sem automatikusan biztonságosabb vagy jobb. A biztonságot és a minőséget a formuláció, az alapanyagok specifikációi, a gyártási ellenőrzések, a rendeltetésszerű használat és a termékspecifikus biztonsági értékelés határozza meg, nem önmagában a természetes vagy szintetikus megjelölés.
